top of page

A legfontosabb összetevőink:

Patikakert bogyósai

Fekete berkenye - Aronia melanocarpa

Fekete málna - Rubus occidentalis

Fekete ribizli - Ribes nigrum

Fanyarka - Amelanchier alnifolia

 

Piros ribizli - Ribes rublum

 

Húsos som - Cornus mas

 

Kék mézbogyó - Lonicera caerula

 

Ékszermeggy - Prunus fruticosa x cerasus ’Carmin Jewel’

bkep04.jpg

Aronia melanocarpa - Fekete berkenye

A fekete berkenye az egyik legfontosabb alapanyagunk, és nem véletlenül, mert több kutatás folyik azzal kapcsolatban, hogy a fekete berkenye lehet az egyik olyan növény, amivel meg lehet előzni a fejlett világban egyre terjedő paradox jelenséget, miszerint a túl sok haszontalan kalória bevitele ellenére mégis az alultápláltság jelei mutatkoznak a fejlett világban, több civilizációs betegség rohamos terjedését okozva (cukorbetegség, inzulinrezisztencia, magas vérnyomás, keringési panaszok, bizonyos rákbetegségek, …). A fekete berkenye, tudományos nevén Aronia melanocarpa Észak-Amerika keleti részén őshonos. Észak-Európában már több mint száz éve jelent meg.

A fekete berkenye termése jelentős mennyiségű vitaminokat, szerves savakat, mikroelemet, cukrot, pektint, cseranyagokat tartalmaz. Legjelentősebb a P-vitamin és a C-vitamin tartalma. A P vitamin jelentősen javítja a C-vitamin felszívódását, ezért érdemes együtt fogyasztani azokat, ahogyan azok magában a növényben is együtt szerepelnek.

Gyümölcshéja nagy mennyiségű festékanyagot tartalmaz, az antocianin-tartalma háromszorosa a fekete ribiszkéének. Gyógyító értéke magas P-vitamin-(flavonoid), vízben oldódó B1-, B2-, B6-, B9-, B12, C- és H-vitamin tartalmának, zsírban oldódó A-, E-és K-vitamin provitamin-tartalmának és összességében kiemelkedően magas, a sejteket a pusztulástól védő szabadgyök-fogó kapacitásának köszönheti.

fekete-berkenye.png

A többszáz éves tapasztalatok és a tudományos kutatások szerint gyulladáscsökkentő, illetve megelőző hatása a rák, cukorbetegségek, szívinfarktus, keringési-, anyagcsere betegségek megelőzősére szolgál. Ezeket a betegségeket mind gyulladásos folyamatok idézik elő, ezért is fontos a fekete berkenye magas polifenol- és flavonoid tartalma, hiszen ezek megkötik a gyulladás gátló markereket (ciklooxigenáz, TNF-alfa). Ezen felül pedig blokkolja azt az enzimet, ami az arachidonsav képződéséhez vezet, ami mindenféle gyulladásos betegség kialakulásáért felelős. Lengyelországban megállapították, hogy az aronia hatáspotenciálja olyan magas, mint azoké a kínai gyógynövényeké, amelyet ott a hagyományos -holisztikus- orvoslás tapasztalatait követve rákos megbetegedések ellen használnak. Oroszországban mindenre ható házi szerként használták, de elsősorban bél-és bőrbetegségek, húgyúti fertőzések és magas vérnyomás esetén fogyasztották. Az Illinoisi egyetem kutatói is tapasztalták, hogy a berkenye stimulálja a keringést, megelőzi a vérrögök kialakulását, erősíti a szívet, és védi a gyulladásoktól a húgyúti rendszert.

Rubus occidentalis - Fekete málna 

A fekete málna az egyik növénykülönlegességünk, és nem tudunk arról, hogy Magyarországon rajtunk kívül termesztené valaki. Annyira pozitívnak találtuk mind beltartalmi értékei, mind a különleges ízvilága miatt, hogy egy nagyobb területet ültettünk be fekete málnával, ami pár éven belül termőre fordulhat, így a jövőben nagyobb mennyiségben használhatjuk majd a termékünkben. A fekete málnát az észak-amerikai őslakosok fogyasztották, mivel rájöttek, hogy szellemi frissességüket így tovább fenn tudják tartani. Egyedi illat-, aroma- és ízvilág jellemzi. A fekete málna gazdag flavonoidokban, és elképesztően magas antioxidáns tartalommal rendelkezik. Fekete színét a rendkívül magas antocián tartalomnak köszönheti. A fekete málna tápanyagtartalma nagyon hasonlít a málnáéhoz, de szénhidrát- és növényi rost-, illetve pektintartalma nagyobb, C- vitamin- és gyümölcssav-tartalma pedig valamivel alacsonyabb. Ez a gyümölcs képes megkötni a vasat, így vérszegénység esetén hatásos a fogyasztása. Az antioxidánsok nagyon jó szolgálatot tesznek egészségünk megőrzése érdekében. Meggátolják, hogy szervezetünkben kialakuljanak gyulladások, illetve különféle funkciózavarok és degeneratív betegségek.

A fekete málna fogyasztása segít a vércukorszint optimális beállításában, illetve rendszeres fogyasztásával a húgyutak is egészségessé válnak. Segít a vérnyomás beállításában, és még az ízületekre is rendkívül kedvező hatással van.

4.fekete málna.png

Fitoösztrogént tartalmaz, ezáltal hozzájárul a gyönyörű gömbölyded női idomok kialakításához a szöveti vízvisszatartó hatásánál fogva, ezért hatékonyan simítja ki belülről a bőrt. Amerikában kutatások igazolták, hogy a fekete málna rákmegelőző hatása sokkal nagyobb, mint az áfonyáé, amely gyümölcs pedig köztudottan szintén rengeteg antioxidáns vegyületet tartalmaz. Ásványi anyagtartalma is megelőzi az áfonyáét: kalciumból, magnéziumból közel négyszer, káliumból kétszer többet tartalmaz a fekete málna. Különleges az E-vitamin, a Zeaxantin, a Pantoténsav (B5-vitamin), a K-vitamin és a Piridoxin (B6-vitamin) tartalma. A zeaxantin a luteinnel együtt a retinában található ún. sárgafolt alapvető alkotója, elengedhetetlenül fontos a látáshoz. 

Zeaxantin vagy lutein-hiány esetén a két anyag csak egy túlságosan vékony réteget képes képezni a szemben, a sárgafolt (makula) nem tölti be szerepét, károsodik a retina. Ez homályos látást eredményez, komolyabb esetben pedig súlyos látáskárosodáshoz vezethet. Pantoténsavra (B5-vitamin) szükség van az idegrendszer normális működéséhez, a növekedéshez. Segít megőrizni a bőr és a haj egészségét, stimulálja a nemi hormonokat, segít a zsír lebontásában. Vannak olyan tényezők, mint pl. az alkoholizmus, a cukorbetegség, a dialízis és a bélbetegségek, melyek fennállása esetén sokkal gyakrabban előfordulhat pantoténsav-hiány. Súlyos idegkimerültség, tartós stressz, általános legyengülés, hosszú ideig tartó antibiotikum-kúra, rosszul tápláltság, felszívódási zavarok hatására is kialakulhat B5-vitamin hiány.

Ribes Nigrum - Fekete ribizli

Az egyik legfontosabb növényünk, ugyanis az elmúlt időszakban nagyon megnőtt az érdeklődés a fekete ribizli iránt, leginkább gazdag vitamin-, ásványi só- és színanyag tartalma miatt. Gyümölcsének a vitaminforrása azért is nagy jelentőségű, mert az a feldolgozás után is nagyrészt megmarad. A ribizli nagy biológiai értékű gyümölcs, nagy mennyiségű vitamint tartalmaz, amely az ásványi sókkal együtt kedvező az emberi szervezet fiziológiai folyamataira. Az első helyen a C-vitamin áll, amely meghaladja a csipkebogyóban lévő C-vitamin mennyiséget. Egy felnőtt ember napi C-vitamin szükséglete fekete ribizliből 3 dkg, ez kb. 50–60 feketeribiszke bogyó elfogyasztása fedezi. Ehhez képest a kékáfonya C-vitamin tartalma igen csekély, egy nap 4 kg-ot kellene elfogyasztani ahhoz, hogy a napi szükséges C-vitamin tartalmat szervezetünkbe juttassuk. Az érett bogyók dúskálnak az egyben antioxidáns hatású, szabadgyökfogó, tumor ellenes színanyagokban. A gyümölcs 100 grammjában csak antocián-származékokból (cianidin, delfinidin, kumarinsav, stb.) több mint 500 mg található, a többi antioxidánsról nem is beszélve. A ribizli ásványi anyagokban is gazdag, magas a kalcium, kálium, foszfor és magnézium tartalma. A kalcium tartalma közel nyolcszorosa a kékáfonyában fellehető kalcium tartalomnak. Kálium tartalmát tekintve négyszer nagyobb mennyiségben van jelen a ribiszkében, mint a kékáfonyában.

 

Fekete ribizli.png

Több állat-és humánkísérletet folytattak a gyógyhatások bebizonyítása érdekében, ilyen volt pl. a ribizli gyümölcsének kivonata érfal-lazító hatása. Állatkísérletekben az érelmeszesedés csökkentő hatását bizonyították be. A humán kísérletek során bebizonyították, hogy a terméskivonat csökkenti az influenza vírusok szaporodását és a fertőzött sejtekből való kiszabadulását. 

Kimutatták, hogy a ribizlikivonat a herpesz fertőzés korai szakaszában csökkenti a vírusok szaporodását. A ribizli alkoholos kivonata pedig az emésztőrendszeri tumor sejtek szaporodását gátolja, ugyanakkor megállapították, hogy nemcsak a fekete ribizli termésének polifenoljai, hanem összetett szénhidrátjai is ilyen hatással bírnak. A fekete ribizli magjának zsíros olaja gazdag gamma-linolénsavban, ami egy telítetlen zsírsav. Ennek hiánya a bőr nedvességmegtartó- és ellenálló képességének csökkenéséhez vezet, tehát a neurodermatitisz (bőrgyulladás) kezelésében nagy jelentőséggel bír, ha a magját is fogyasztjuk. A gamma-linolénsav visszatartja a zsírsejtek növekedését, és elősegíti azok felbomlását, ez fogyáshoz vezet. Ez a nutritív anyag a szervezet egészségét tartja fenn, jótékony hatással van a nők menstruációs ciklusának felbomlása esetén, harmóniában tartja a hormonháztartást, kozmetikai és bőrfiatalító, regeneráló hatása kiváló, segít megszabadulni a felesleges súlytól. Ez az oka annak, hogy mi a fekete ribizli magjait sem vesszük ki a végtermékből.

Amelanchier alnifolia - Égerlevelű fanyarka 

Az Amelanchier, vagy fanyarka Észak Amerikában őshonos évelő növény. Édes termését a kanadai őslakosok frissen, szárítva vagy feldolgozva már régóta fogyasztják. A fanyarka gyümölcse magas rost, fehérje és antioxidáns tartalommal rendelkezik. A bogyók kiváló mangán, vas, kalcium, kálium, réz és karotin forrásnak számítanak. A legújabb kutatások szerint az Amelanchiernek magas komponensei a fenolok, ezen belül a flavonolok és az antocianinok. Akárcsak a kékáfonyának, a fanyarkának kiváló táplálkozás élettani tulajdonságai vannak, sőt egyes összetevőkben jelentősen túlszárnyalja azt. Példaként említhető a magas természetes cukortartalma, ezért a feldolgozásnál sem szükséges további cukor hozzáadása. Jelentős élelmi rostot, vitaminokat, vasat, mangánt tartalmaz.

Kalcium tartalma hétszer magasabb, mint a kékáfonyáé. Magnézium, mangán, vas tartalomban is magasabb értékei vannak az áfonyához képest, akár négyszeresét is tartalmazhatja. A B5, B7 (Biotin) vitaminok mellett a fanyarkának kiemelkedően magas a B2-vitamin tartalma, aminek az ajánlott napi bevitele 1-1,5mg, ami hozzájárul az egészséges haj, köröm növekedéséhez, az egészséges bőr kialakulásához, illetve más tápanyagokkal együttműködve segít a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjében. 100 gramm Amelanchier elfogyasztásával 3,5 mg B2 vitamint juttathatunk szervezetünkbe, viszont ugyanennyi áfonyával csak 0,04 mg-ot. Ez azt jelenti, hogy áfonyából 2,5 kg-ot kellene elfogyasztanunk a napi adagbevitel eléréséhez, míg fanyarkából kevesebb, mint 29 grammra van szükség. A mikroelemek közül a mangán anyagcserefolyamatokra gyakorolt hatása komplex.

Zeaxantin vagy lutein-hiány esetén a két anyag csak egy túlságosan vékony réteget képes képezni a szemben, a sárgafolt (makula) nem tölti be szerepét, károsodik a retina. Ez homályos látást eredményez, komolyabb esetben pedig súlyos látáskárosodáshoz vezethet. Pantoténsavra (B5-vitamin) szükség van az idegrendszer normális működéséhez, a növekedéshez. Segít megőrizni a bőr és a haj egészségét, stimulálja a nemi hormonokat, segít a zsír lebontásában. Vannak olyan tényezők, mint pl. az alkoholizmus, a cukorbetegség, a dialízis és a bélbetegségek, melyek fennállása esetén sokkal gyakrabban előfordulhat pantoténsav-hiány. Súlyos idegkimerültség, tartós stressz, általános legyengülés, hosszú ideig tartó antibiotikum-kúra, rosszul tápláltság, felszívódási zavarok hatására is kialakulhat B5-vitamin hiány.

3.égerlevelű fanyarka.png
5.piros ribizli.png

Ribes Rubrum - Piros ribizli 

A piros ribizli Magyarországon nagyjából a XVII. századtól vált kedvelt kerti cserjévé. A piros ribizli savanykás ízét a benne található citrom-, alma-, valamint oxálsavnak köszönheti, ugyanakkor kevés cukortartalommal is rendelkezik. Magas rosttartalma nagyrészt oldhatatlan pektinből áll, amelyek segítenek kiegyensúlyozottá tenni az emésztési folyamatokat, kellő mennyiségű folyadék fogyasztása mellett segíti az emésztőrendszerben rekedt salakanyagok kiürülését. Zsírégető tulajdonsága miatt ajánlott fogyókúrázóknak. Az említett pektinszármazékok 8 gramm körüli mennyiséget tesznek ki, ezért a piros ribizli az almához hasonlóan egészséges. A piros ribizli C-vitamin tartalma közel ötször kevesebb, mint a fekete ribizlié, azonban még így is háromszor magasabb, mint a kékáfonyában lévő C-vitamin tartalom.

Emellett B1-vitamin, B2-vitamin, B6-vitamin tartalma is említésre méltó. Fontos ásványi anyagai a kalcium, foszfor, magnézium, vas és kiemelkedően magas a káliumtartalma, ami háromszor magasabb a kékáfonya káliumtartalmánál. A káliumra szükség van a vércukorszint szabályozásában, illetve anyagcseréje szorosan kötődik a szervezet vízforgalmának szabályozásához. Szükséges a gyomorsav termelődéséhez, és számos enzim normális működéséhez is.

Kiváló bőrápoló szer, különösen az érzékeny bőrűek számára. A magjában található zsiradék az emberi bőrben találhatóéhoz hasonló, így bőrünk kiválóan be tudja építeni ezt a növényi zsiradékot. Nyugtató, ápoló és viszketéscsillapító hatása is van. Kutatások kimutatták, hogy daganatmegelőző hatását a benne fellelhető béta-karotinoknak és a flavonoidoknak köszönheti. Jótékony hatásait túlsúly, gyomorbántalom, emésztési rendellenesség, sárgaság, székletürítési gond, magas vérnyomás, veseprobléma, megfázás és influenza esetén is kifejti.

A kínai orvoslás szerint a húsos somnak vízhajtó hatása is van, amely elősegíti a vizelet termelését, ezáltal segítik a vesék normális működését. Ugyanakkor a som fogyasztása előnyös a magas vérnyomásban szenvedőknek, hiszen segít a magas vérnyomás csökkentésében. Magas C-vitamin tartalma (200mg/100g) erős vírusellenes, antibakteriális és gyulladás csökkentő hatást fejt ki, így immunerősítőként bátran fogyasztható. Ne feledkezzünk el magas antioxidáns tartalmáról, ami segít szervezetünknek védekezni a szabad gyökök ellen, ezáltal megóv a krónikus betegségek kialakulásában.

Cornus mas - Húsos som 

 

A húsos som a Kárpát- medencében őshonos növény, vad erdei gyümölcsfaj, amely már az ősidőktől fogva fontos szerepet töltött be az ember táplálkozásában, bár mostanában meglepően alul becsüljük ezt a növényt. Savanykás-édes, fanyar ízű termése sok vitamint, cukrokat (fruktózt és glükózt), valamint almasavat, pektint, illat- és festékanyagokat tartalmaz. A gyümölcs nyersen akkor a legízletesebb, ha már túlérett, és akkor tartalmazza a legtöbb hasznos alkotóelemet.

A húsos som kiváló erősítő szer, amely a benne lévő ásványi anyagoknak köszönhető. A gyümölcs kiemelkedő réz, kálium, kalcium, mangán és cink tartalommal rendelkezik, ebből a kalciumtartalma kimondottan magasnak mondható.

 

A húsos som hozzájárul különböző betegségekből való kilábaláshoz, illetve az az utáni felépüléshez. Kutatásokkal bizonyították, hogy a som rendszeres fogyasztása májvédő hatásával segít a máj működésének fokozásában. A tannin tartalma következtében összehúzó hatása van, ezért gyümölcsét a népgyógyászat hasmenés, illetve régebben vérhas kezelésére használta.

6.húsos som.png
shutterstock_723311164Optimized.jpg

Lonicera caerula - Kék mézbogyó

 

Kék, mézédes gyümölcse tisztítás nélkül fogyasztható, rendkívül jó ízű, kellemes állagú. A kék mézbogyó Oroszországban, Szibériában őshonos. A Távol-Keleten mindenfelé termesztik, különösen népszerű Japánban, ahol hasukappunak hívják. Gyakori az „örök fiatalság gyümölcse” elnevezés, különösen keleten, kiemelkedő beltartalmi adottságainak és a népi gyógyászatban tapasztaltak miatt.

 

Leginkább a kardio-vaszkuláris, emésztési problémák, máj- és epebetegségek gyógyításában hasznosítják. A tibeti gyógyászatban a cserjék kérgét is használják, fejfájás, és egyéb nehezen múló (pl. reumatikus, artrózisos) fájdalmak csillapítására.

 

Számos tanulmány kimutatta, hogy a mézbogyó gyümölcsének rendkívül magas a C-vitamin tartalma, illetve mind fenolos vegyületekben mind antocián tartalomban bővelkedik. Egy 2005-ös tanulmány során kimutatták, hogy a kék mézbogyó a legmagasabb fenolos vegyületeket tartalmazza az áfonyához, a szederhez, a fekete eperfa terméséhez képest, illetve antioxidáns tartalmában is a legmagasabb értéket mutatott.

 

A tanulmányban a kék mézbogyó gyümölcsében a fekete eperfa terméséhez képest közel kétszer több, a kék áfonyához és fekete szederhez majdnem másfélszer több fenolos vegyületet találtak. A mézbogyó összes fenolos vegyület szempontjából 1014 mg/100g tartalmaz, az antocián tartalma pedig különlegesen magas: 949mg/100g. Ezek az antocián- flavonoidokban gazdag gyümölcsöknek a fentiek mellett gyulladásgátló hatásuk ismert, hozzájárulnak a szemek egészségéhez, a szív és érrendszeri megbetegedések elkerüléséhez.

Egy Új-Skóciában lévő egyetem kutatói bejelentették, hogy elkezdik a mézbogyó rákellenes hatásának kutatását. Érése megelőzi az összes többi bogyóst, már május végén, június elején lehet szedni finom, különleges alakú bogyóit. A mézbogyó elnevezés onnan ered, hogy virágját nagyon kedvelik a méhek! Magas A- és C-vitamin tartalom jellemzi, ezen kívül kiemelkedő az élettanilag fontos makro- és mikroelem-tartalma: Vas, Cink, Magnézium, Mangán, Kálium és Kalcium formájában.

Prunus fruticosa x cerasus ’Carmin Jewel’ - Ékszermeggy

 

Az ékszermeggy egy Kanadában nemesített meggyfajta, amelyet a termesztett meggy és a csepleszmeggy kereszteződéséből állították elő, sötétvörös, majdnem fekete színű. A sötétvörös színezete a magas antocián tartalomra utal. A gyümölcsök Brix (szárazanyag, vagy cukortartalom) értéke 16-22°-os lehet, de ez nagyban függ a betakarítás idejétől, tehát az ipari termesztés nem tudja kihozni a gyümölcsből a legjobbat, míg a kézi betakarítás szó szerint „szemekre lebontva” teszi lehetővé, hogy csakis a magas beltartalmú termés kerüljön bele a végtermékbe. A meggy az egyik legértékesebb gyümölcsünk. Különösen azoknak ajánlatos fogyasztani, akik emésztésével nincs minden rendben. A savas meggy serkentőleg hat az emésztésre és a belek mozgására. A benne lévő nagy mennyiségű B vitaminok továbbá serkentik a keményítő és a fehérje feldolgozását, felszívódását. Gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Vasat, kálciumot, káliumot és magnéziumot is tartalmaz. Serkenti az idegek működését. Emésztést segítő hatását nagy mennyiség nyers fogyasztása esetén tapasztalhatjuk. Vízhajtó, serkenti a veseműködést, segíti a vitaminok felszívódását. Nagyon sok A-vitamint és szerves savat tartalmaz. B- és C- vitaminban is gazdag, antioxidánsként ismerjük. Vérszegénység ellen is kiváló.

 

8.ékszermegy.png

Savösszetételét tekintve a fekete ribiszke után az egyik legsavasabb gyümölcsünk, amit almasav-, borostyánkősav- és citromsavtartalmának köszönhet. A gyümölcsfogyasztás anyagcsere-élénkítő és frissítő hatása viszont nemcsak a szerves savaknak köszönhető, hanem a jelentős ásványianyag- és vitamintartalomnak is, ugyanis ezeket a természetes vegyületeket az emberi szervezet teljes mértékben hasznosítja.

A meggy 17 típusú antioxidáns vegyületet tartalmaz, kiemelkedik közülük a melatonin, az ellagsav, számos flavonoid (antocianinok, fenolsavak). A melatonin nemcsak antioxidáns, hanem az ébrenlét és az alvás ciklusát, valamint az öregedést is szabályozza. „Kísérleti” növényként került be az ültetvényünkbe, ugyanis a kanadai Saskatchewan Egyetemen komoly kutatások folynak az ékszermeggy (és más, az ültetvényünkben is szerepet kapó gyümölcsfajták) beltartalmi jellemzőinek feltárása érdekében, komoly potenciált jósolva nekik a jövő táplálkozásában.

bottom of page